Hisszük, hogy sátán Isten teremtménye, Neki alávetve és Istentől függve létezik.

Sátán Isten ellensége, de kijelentjük, hogy sátán semmiben sem egyenrangú Istennel, Krisztussal és a Szent Szellemmel: sem hatalmában, sem tetteiben, sem befolyásában. Ezért elutasítjuk a dualista világképet, mely azt sugallja, mintha Isten és sátán két egyenlő hatalmú személy lenne. Ez azonban távol legyen! Hisszük, hogy sátán Istennel ellentétben nem képes teremteni, nem gyakorolhat korlátlan uralmat, nem mindenütt jelenvaló, nem időfeletti, nem mindent tudó. El kell ismernünk ugyanakkor sátánról, hogy a halandó embernél jóval nagyobb hatalommal bíró személy, akit a Biblia utasításai alapján nekünk, embereknek káromolnunk nem szabad, sem könnyelműen szólnunk róla.

A Biblia kijelentései alapján hisszük, hogy sátán valóságos személy, és nem a rossz képzeletbeli absztrakt ábrázolása. Bár őt magát az emberi szemek nem látják, mivel szellemi lény, de tetteit napról napra érzékelhetjük. Sátán tettei többek között a következőkben nyilvánulnak meg: Isten utánzása, az emberek elhitetése, kiforgatja Isten Igéjét, hamis eszméket hoz létre, akadályozza, illetve késlelteti az imáink célba érését és az arra adott választ, bűnnel kísért, vádol, kínoz, öl, lop, pusztít, gyűlöletet kelt, a világosság angyalaként adja ki magát, stb.

A Biblia sátánról adott egyértelmű kijelentései alapján hisszük, hogy sátán kezdettől fogva vétkezik és kezdettől fogva embergyilkos, és soha nem állt meg az igazságban, mert nem is volt benne soha igazság. Ezért számára nincs Istentől felajánlott kegyelem. Hisszük, hogy sátán lázadása sem lehetett Isten tudtán, sőt akaratán kívül sem.

A Biblia Istene oly’ megvetéssel illeti őt, hogy nevet sem adott neki, hiszen közismert nevei (sátán, ördög, ősi /avagy eredeti/ kígyó, sárkány) valójában tulajdonságait kifejező jelzők, melyek személynévként rögzültek.

Sátán a sötétség birodalmának feje. E birodalom legfőbb erői közé tartoznak: a pokol, a halál, a mélység (ἄβυσσος- abüsszosz) angyala, de nagyhatalmú szellemi erők is, pl. jézabel, mammon, béliál, piton szelleme stb. Sátán uralmának legalábbvalóbb lényei a démonok, avagy tisztátalan szellemek, akik munkája az emberek gyötrése.

Hisszük, hogy sátán nem képes semmiben sem ártani a Mindenható Istennek – ellenkezőleg: azért emeltetett fel Istentől, hogy az ÚR megmutassa rajta az Ő hatóerejét, és hogy sátán megszégyenülésén keresztül hirdessék az ÚR Nevét és az Ő dicsőségét az egész Földön.

Sátán sorsa a korszakok utáni ítéletben teljesedik be, ahol az Örökkévaló Isten beleveti szolgáival együtt az örök szenvedés helyére, a tűz tavába.